TITOKNOKI JELENTÉS

T. Közönség! Valahányszor az Ak. lefolyt egyévi munkálkodásáról e díszes helyen jelentést kell tennem: mindannyiszor összeütközésbe jő tárgyaim sokasága és sokfélesége azon nehány percnyi idővel, mely számomra kimérve van. Birnék bár az összefoglalás, a tömörítés oly rendkívüli tehetségével, hogy mind e különféle részleteket vegyileg tudnám egyesíteni: a kép, melyet így nyujtanék az Ak. müködéséről, épen úgy nem tüntetné fel az egészben a részleteket, az általános mellett az egyesek munkásságát, valamint a szivárvány színei, egyesülten, az általános fehér színben olvadnak össze, mely mindeniktől különböző. Maga az egyes tudós, művének, mellyel talán évek óta foglalkozik, olykor csak töredékeit hozza az Akad. elé; az ily előadások csupán vázlatos ismertetése is kötetet venne igénybe; a hivatalos jelentőnek legfölebb a száraz címsor marad.

Röviden összefoglalom tehát számadásomat: hogy az Akadémia első alapítói által kitűzött kettős céljának, mely a tudományok magyar nyelven mívelése és terjesztése, a lefolyt évben is igyekezett a lehetőségig megfelelni. Tette amazt osztályai és állandó bizottságai, — ezt Könyvtára s a kiadott tudományos munkák, folyóiratok által, az utóbbiakat számos hazai intézetnek is ingyen megküldvén s a közönség számára mérsékelt árokat szabván.

A nyelv- és széptudományi osztály ülésein sajátképi magyar nyelvészettel

Hunfalvy Pál

, Barna Ferdinánd, Joannovics György, — magyar nyelv- és irodalomtörténettel Mátyás Flórián és

Toldy Ferenc

, — klasszikai irodalommal Szepesi Imre, Télfy Iván,

Fábián Gábor

, — nyelvhasonlítással s rokon nyelvekkel Vámbéri Ármin és

Fogarasi János

foglalkoztak; míg a sémi nyelvészet gr. Kuun Géza és Goldziher Ignácban talált mívelőkre; s esztétikai műismertetést

Gyulai Pál

és

Szász Károly

adtak.

A Philosophiai osztály körében, részint a tagok korlátolt száma miatt, részint talán, mert az idők nem igen alkalmasak nyugalmas szemlélődésre, — kevesebb történt. Horváth Cyrill értekezett a módszerek akadályairól,

Brassai Sámuel

a módszertanról, — Haberern Jonathán Aristotelese fordítását mutatta be, Kohut Sándortól a Talmud s Parsismus c. mű terjesztetett elő; Nagy Márton a gyakorlati neveléstan történetét adta elő. De megjelentek az Osztály és különösen Horváth Cyrill t. tag gondjai alatt: „Apácai Csere János bölcsészi dolgozatai".

A Törvénytudományi Osztály ülésein a jogi és államtudományok terén a következő mozzanatok tüntek fel: Kautz Gyula a „Jogtudomány és nemzetgazdaság", Kelety Károly a „statistika hivatalos és tudományos mívelése", Csatskó Imre „a bíróságok szervezése" s a „büntetési módszerek", Pulszky Ágost és Rentmeister Antal a „római jog", Lőw Lipót rabbi a „zsidó eskü", Ökröss Bálint a „törvénykezés reformja" körül vizsgálódtak; míg többen az osztály elhunyt tagjai emlékét ünnepelték: Ipolyi Arnold néh. Lonovics József, Karvassy Ágoston néh. Szinovácz György,

Tóth Lőrinc

néh.

Zádor György

,

Pauler Tivadar

pedig Mittermaier külső tag felett mondván emlékbeszédet.

A Történettudományi osztályban leginkább a hazai történelem különböző pontjai megvilágítása volt a cél. Karácson Mihály „Budavár húnkori történetét", Mátyás Flórián „Gizella királyné védelmét" és „Péter király származását", Wenzel Gusztáv „Diósgyőrt, mint királyi mulató helyet", — Pesty Frigyes a „Temesi bánság" név jogtalanságát, —

Szilágyi Sándor

„Rákóczy és Pázmán jellemzését", — Thaly Kálmán „Almádi István és Tököli naplóit", meg az 1704-i nagyszombati harcot vevék értekezés tárgyául; Kerékgyártó Árpád „Alkotmányunk biztosítékainak" történetét, — s

Szilágyi Ferenc

a protestáns autonómia történetéből egy epizódot igyekezett földeriteni. — A Corvina-könyvtár maradványait nyomozta

Szilády Áron

bolognai utazásában, és Rómer Flóris egy prágai codex ismertetésével. Az általános történelem körébe esik Herodot ismertetése,

Hoffer Endré

Hoffer Endre

től, — s „Babylonia és Assyria őskori történelme hitelességének" bírálata Ribáry Antaltól.

A historia segédtudományai, jelesül az archaeologia terén Rómer Flóris mutatott be két régi ezüst díszlemezt s előterjeszté az óbudai ásatások eredményeit; a föld- és népleírás mezején pedig

Hunfalvy János

ismertette Japán földjét és népét, közgazdasági és tudományos viszonyait.

Az osztály elhunyt tagja: Ráth Károly emlékezetét Rómer Flóris emlékbeszéde újítá meg.

A mathematikai és természettudományi osztályok ülésein Győry Sándor algebrai, Vész Ármin mértani feladatokat fejtegettek Hunyady Jenő a két Bolyai külföldi híréről, Akin Károly D'Alambert autograph jegyzeteiről ada tudósítást; Kruspér István a Schwerdt-féle comparator módosítását, — ismét Akin Károly, részben öntalálmányú physikai készülékeit mutatta be; Petzval Ottó egy, Hamar Leó által feltalált „fordítási gőzmozdítógép" elméletét állítá fel. Vegytani értekezésben Thán Károly adta a harkányi hévvíz és Lengyel Béla a szulini savanyúvíz elemzését és Wartha Vince a kovasav ásvány vegyületeinek képleteit. Növénytani tekintetben Kalchbrenner Károly a szepesi érchegység jellemzését rajzolta; Haynald Lajos érsek, tiszt. tag a Szentírás némely növényeiről értekezett, mely dolgozatának egy részét a mai ülésben is szerencsénk lesz hallani; s a geologiai körben Szabó József terjeszté elő újabb vizsgálatait a halmok és kőzettani tanulmányait a fehérvári gránitok körül. Az orvostudomány és közegészségügy terén Polya József értekezett a vasútakról egészségügyi tekintetben, s Batizfalvy Sámuel a „test-egyenészet" haladásáról; Kubinyi Ágoston a temetőkről és temetkezésekről. — Végre Akin Károly ecsetelé az exact tudományok állását Magyarországon.

Míg az osztályok működése, az egyesek szakbúvárlatai és tudományos kedvtelése szerint, ily szerteágazó irányokat tüntet fel: az állandó bizottságok, külön feladatukhoz képest, a magyar föld és nép, történeti és nyelvadatai összegyüjtésére s azok közhasznúvá tételére szorítkoztak.

A nyelvtudományi bizottság három új füzettel szaporítá „Közleményeit", melyekben a magyar nyelvre és nyelvtörténetre, valamint a rokon nyelvekre nézve is számos nagybecsű értekezés foglaltatik; - továbbá részint a javaslott segély, részint buzdítás által eszköz volt abban, hogy Mátyás Flórián „Nyelvtörténeti Szótárának" két újabb fél-füzete megjelenjék, — hogy Vámbéri Ármin „Ujgur nyelvemlékei" és Budenz József„Finn-magyar szótárának" kiadása megkönnyíttessék. Az akadémiai szótár (Magyar Nyelv Szótára) ügyében is fáradozott, melynek a mult évben

Fogarasi János

r. tag szerkesztése mellett két füzete jelent meg az V. köt.-ből s remény van hozzá, hogy két év alatt a még hátralévő VI. kötettel befejeztetik az egész.

A történelmi bizottság históriai emlékeinek fölkincselését nem kevesebb buzgalommal és szerencsével folytatta, mint az előbbi években. A „M. Tört. Emlékek" nagyszámú köteteit újabb hárommal gazdagítá, melyek közül egy az Okmánytárak, kettő az „Irók" osztályába tartozik; ezenkívül egy köt. a Török-Magyarkori Emlékekből is megjelent. Sajtó alá adott hét kötetet a „Történelmi Emlékek" Török—magyarkori Emlékek, s Történelmi Tár folytatásaul.

Az anyag-gyüjtés, különösen Simonyi Ernő, b. Nyáry Albert s főleg azOlaszországban e végre megbízott Mircse János urak közreműködésével, rendkívül sikeresen folyt. Nagyszámú történeti kútfők vannak már felhalmozva: az Irók osztályába XV-XVII, az Okmánytáriba X-XVII. századbeliek.

Az archaeologiai bizottság mind külső érintkezései, megszaporított levelezése, — mind folyóiratok kibocsátása által törekedett e tudományszak terjesztésére és szélesb körben megkedveltetésére. Az ország különböző vidékein mind társulatok, mind magános szakkedvelők segítségét veheti már is igénybe; a mellett, hogy tagjai mint a lefolyt évben

Rómer

Rómer Flóris

és

Henszlmann

Henszlmann Imre

, kutató kirándulásokat tesznek. A bizottság kiadásában megjelent „Közlemények" VII. köt.- ből egy kettős, nagy füzet; megindította „Magyarország Régészeti Emlékeit" is az első résszel, — s Archaeologiai Értesítőjét, hogy az e szakban felmerült jelenségekről azonnal tudósítást adhasson.

Azonban e bizottság tevékenységének fő polntját az ó-budai római ásatások tevék,

Rómer

Rómer Flóris

vezetése alatt. Há ásan ismeri el a bizottság e munkánál a kir. Kormány s a birtokos téglavető és szeszgyári részvénytársulatok segédnyujtását; valamint általában azon honfiak és egyletek áldozatkészségét, kik részint a bizottság rajztárát gazdagíták, részint becses régi tárgyaikat, olykor nagyérdekű emlékköveiket a nemzetnek átengedték.

A nemzetgazdasági és statisztikai bizottság feladatának anyaggyűjtési részét megkönnyebbíté a felállított országos statisztikai hivatal. Számára tehát leginkább a tudományos feldolgozás marad; és ezt eszközli már az új folyam szerint is V-ik kötetben járó „Közleményeiben", melyekből tavaly két füzet jelent meg. E mellett a bizottság részt vett egyéb munkálatokban, aminő volt az orsz. helyszínrajzi osztály szervezése, s akadémiai nemzetgazdasági pályakérdések formulázása és több hasonlók.

A mathematikai és természettudományi biz.-nak honunk természetrajzi megismertetését előmozdítani leginkább növénytani szempontból volt alkalma. E végre utazásokat segített elő, különösen Erdély növénytani felkutatására; továbbá

Slavoniá

Horvátország

ba, egy jelesnek állított gombászati munkát megvizsgáltatni. De geológiai kirándulásokat is tétetett, Szabó József r. tag által

Tervet dolgozott ki és indítványt terjesztett föl a kormányhoz egy központi meteorologiai és magneticai észlelde felállítására. indítványozá s minden követ megmozdított, hogy a keletázsiai expedícióhoz egy vagy két magyar tudós csatoltassék, ami végre Xantus János kiküldetése által sikerült is.

Az Akad. physikai termében megindult és folyt a munkálkodás; a működő physikus egy kézi könyvtárt rendezett be; megrendelt több érdekes physikai eszközt s egyet, a calcescentia tüneményei bemutatására maga talált fel.

„Közleményei" V. kötetéből megjelent a második nagy füzet, a VI-ik sajtó alatt s a tárgyak előkészítve a továbbiakra.

Im ez rövid vázlata az osztályok és bizottságok működésének. Eredményül nyolc terjedelmes kötetre és 57 kisebb-nagyobb füzetre mutathatunk, melyek ha kevésbé forognak a közönség kezén, valóban nem az Akadémián múlik.

Jutalmakat az összes ülések háromszor itéltek oda: 1868-ban a gr. Karácsonyi és Teleki-féle drámai pályadíjakat

Szigligeti

Szigligeti Ede

„Trónkereső" c. szomorú- és „Bajusz" c. vígjátékának, — 1869-ben a gr. Teleki jutalmat

Szász Károly

„Fráter György" c. tragoediájának. A jelen nagygyűlésen eldöntött pályázatokról még ez ülésben fel fog olvastatni a hivatalos jelentés.

Szentelnünk kell még néhány sort az anyagi és szellemi támogatás megemlítésére, melyben intézetünk a múlt év folytán részesült. Amannak élén Ő Felsége a Király áll, ki az Akadémia régibb adóit kegyelemből elengedte: továbbá a M. k. Kormány s országgyűlés a meghozott adómentességi törvény s történelmi és régészeti célokra megszavazott 12,000, valamint a Könyvtár gyarapítására kirendelt 5000 ft. orsz. segély által, — mely segédforrásokhoz a hazafiak adományai s végrendeleti hagyatékai járultak, kiknek nevei a ma kiosztott pénztári kimutatásban olvashatók. Elég legyen itt csupán Fogarasi Jánosnak a nyelv érdekében tett 400 aranyát s ama lelkes adakozók neveit említenem, kik a pusztító tűzvész által febr. 3-án okozott káraink enyhítésére siettek: főherc. József ezer ft, Jekelfalusy Vince sz. fehérvári püsp. úr 300 ft, Wenckheim Krisztina úrhölgy 500 ft, Göndöcs Benedek apát úr 200, Marczibányi Antal ig. tag úr 2,000 ft, Pappenheim Kálmán úr 100 ft, Örvényi Ottó úr 10 ft, Flesch Alajos úr 200 ft; a Rimaszombati Takarékpénztár 100 ft, a pesti Hazai Első Tptár 500 ft, a nagyváradi bank 500, a homonnai 40 ft, a debreceni 50 ft stb.

Akadémiánk Könyvtárát a száznál több külföldi tudományos intézettel folytatott csereviszonyon kívül, egyes hazafiak, szerzők, kiadók, nyomdászok is szépen gyarapítják: a Kézirattárt özv. Ráth Károlyné asszony, férje gazdag gyüjteményével; gr. Hadik Gusztáv, p.Szathmáry Károly, gr. Zichy Jenő és mások is megajándékozták; műtárgyak közől kiemelendő azon Ender-féle 220 darab akvarel tájkép, mellyel gr. Waldstein János úr kedveskedett az Ak.-nak.

És most bevégeztem volna előadásomat, ha még egy fájdalmas kötelesség nem nézne reám: megemlékezni az Ak. elhúnyt tagjairól. Nem annyira számosak az előbbi évihez mérve, mint súlyosak veszteségeink. Megnyitja ezek sorát Nagy Károly , a mathematikai osztály r. tagja, a tudományszomjáért magát száműzött hazafi, ki soha véget nem érő törekvések után

Páris

Párizs

egyik temetőjében nyugossza ki fáradalmait. Követte Ráth Károly lev. tag a történ. osztályban, munkás élete munkabíró delén, búvárlatai és gyüjteménye közül váratlanul ragadva ki; nem sokkal utóbb, kit már élve megkoszorúztunk s megsirattunk,

Tompa Mihály

, a költő. Quis desiderio sit pudor aut modus tam cari capitis!. . . De nekem tovább kell mennem objectiv jelentésemben; említenem két derék külső tag elhunytát is, kiknek óhajtásában

[szerkesztői feloldás]

sic!

az egész művelt világgal osztozunk: Hörnes Móricét , a természettudomány és Schleicher Ágostonét, a nyelvtudomány osztályából; s felujítanom a Főváros, a Haza, az egész művelt külföld fájdalmas emlékezetét egy oly férfiú elvesztése miatt, ki szakmájában messze földig páratlan, fáradatlan, csaknem utolsó percéig a szenvedő emberiség jóltevője volt, kinek a „Képző műtétekről" írott munkája Évkönyveink egyik díszét teszi: nevét szükség-e említenem? - Balassa János !

n

Jegyzet Titoknoki jelentésének végén, az elhunyt tagok közt a már korábbi jegyzeteinkben ismertetett nevek találhatók.

AJOM14

Megjegyzések: