NAGYMÉLT. B. EÖTVÖS JÓZSEF
A MTA folyó octóber hó 5-én tartott
összes ülésében fájdalommal értesült Excellentiádnak f. é. aug. 20-ról 781/eln. sz. alatt kelt kegyes leiratából, hogy
Magyar László
akad. levelező
tag 1864 nov. 9-én
Ponto do Cuioban, Benguela tartományban elhúnyt, mint erről a
megküldött hivatalos kivonat után többé kételkedni nem lehet.
Excellentiád a nyomozás e szomorú eredményéről oly felhívással méltóztatott értesíteni az
Akadémiát, hogy ha netán még bővebb tudósításokat óhajtana erről, a szükséges intézkedés
megtétele végett Excellentiádat ujólag keresse meg.
Az. Akad. figyelmét a portugál hatóság által fölvett jegyzőkönyv kivonatának azon helye
ragadta meg, melyben az illető tisztviselő a Magyar László hátrahagyott vagyonának leltározására
küldetik ki, s hogy e leltár most is havatalos helyen őriztetik.
Midőn az Akad. ez évi nagygyűléséből, 1868
ápr. 23-i keletű és 305 sz. alatti alázatos fölterjesztésében e tárgy iránti
lépések tételére Excellentiádat fölkérte, egyszersmind előadá, hogy őt Magyar László sorsán kívül leginkább kéziratai
hollétének megtudása érdekli, rniután a szerző legutolsó értesítése
szerint Utazásának II. és III. kötetei még életében készen is lettek volna;
ezekről kivánna tehát, az említett leltár, vagy netalán azóta nagykorúvá lett
fia segítségével tudomást nyerni az Akadémia.
Teljes tisztelettel maradunk,
Pest
en, az Akad.
1868. oct. 5-én tartott összes
üléséből, Excellentiádnak aláz. szolgái:
Budapest