Az 1867 jan. 30-án tartott nagy gyűlés
— jegyzőkönyve XIV-dik száma szerint — az Ügyrend oly módosítását
határozta el, mely szerint a valamely gyűjteményből külön megjelent nagyobb és kitűnő
munkákat az Akadémia ezentúl részesíthesse nagyjutalmaiban. E
módosítás megtételét egy közelebbi összesülésre bízza.
Ennek folytán az april 29-i összesülés
az Ügyrend illető, jelesül 95-ik pontja módosítására egy
Pauler
, Pauler Tivadar
Szabó
, Szabó István
Toldy
rendes tagokból — a titoknokkal együtt — álló
bizottságot küldött ki.
Toldy Ferenc
Ugyan e bizottsághoz utasította a folyó october 7-én tartott összes ülés mindazon ügyrendi változtatásokat, melyek
az Akadémia időkőzben hozott határozatai folytán szükségesekké váltak, s melyek szövegét
a titoknok, az illető jegyzőkönyvek nyomán, előre elkészítette.
A bizottság tehát
folyó hó
24-én
összeülvén, az Ügyrend 95-ik pontjának módosítását,
egészen a nagygyűlési jegyzőkönyv szavaival, így ajánlja:
b) „A külön kijött munkák puszta második kiadásai. Oly jeles nagyobb
munkák azonban, melyek először gyűjteményben jelentek meg, de azután külön is kiadattak,
e külön kiadásban nem tekintetnek puszta második kiadásnak."
A titoknok által elkészített módosításokat, melyek az akadémiai
jegyzőkönyvek nyomán, leginkább azon határozatokat igtatják az Ügyrendbe, melyek az
osztályértekezletek felállítása, a tagválasztás korlátozása, a régi
Értesitőnek „Értekezések" és „Értesítő" folyóiratokra
különzése, a nyomtatott jegyzőkönyveknek az Értesítőbe átvitele iránt
hozattak; továbbá a jutalmak lefolyt évszámainak jövendő évszámokkal fölcserélését s
több ily aprólékos igazításokat, — a bizottság meghallgatván helyeselte. A mennyiben
azonban a titoknoki dolgozat az állandó bizottságokról szóló jegyzetekre ki nem terjed;
szükségesnek tartja a bizottság, hogy az azok szervezésében, akadémiai jóváhagyással,
történt változásokat minden bizottság előadója, a titoknokkal együtt, szintén igtassa az
Ügyrendbe.
n
Jegyzet
A.
többször kifejtette
nézetét az elavult Alapszabályok átdolgozásának szüksége irányában.
Két évbe tett, míg a hat oszt., összes-ülések és Ig. Tan.-i ülések egész során
át, végre átdolgozták az Alapszabályt. Arany János
A.
vezette e sorozatos biz. ülések jkv.-eit
(
Vegyes Biz. Jkv. I.
köt.-ében vannak kéziratai).
Arany János