Aranysárkány fejléc kép
 
TALLÓZÁS AZ IDEGEN SZÓKÖTÉS MEZEJÉN  
  Mutató  
 
úgy = so Ami a spanyolokat illeti, úgy ezek is kegyetlenségek által alapították meg uralmokat. B. P. Közlöny. 1406. lap I867.
azt: es Ha politikai lapot vesz kezébe, unalommal dobja félre azt. P. Napló I86 5194.
-i. szenvedő. Tény az, hogy a Kréta szigeténi véres jelenetek a Balkán táján ismételtetnek s orosz részről minden elkövettetik a keleti kérdés előtérbe helyezése érdekében. U. O.
igekötő. Törökországban azonban, a keresztények kedélye felizgatva van. U. o.
es, mint alany. Még kissé .szokatlan itt. (t. i. nekem a hely vagy körülmény.) Hon 1867. 185. sz.
-and, -end, rímes mondatok. Remélem . . hogy közreműködésünk annyira összeforrasztandja lelki valónkat, hogy a rövid „barát” szó használatára jogosítva érzendem magamat. U. o.
-and, -end. Mit ha P .re érkezendem, élőszóval magyarázni el nem mulasztandok. U. o.
de = hanem A közreműködő törekvés nem a multé, de a jövőé. U. o.
szórend. Egy hazafi, ki tudta a „szabadság” stb. jelszavait egyesíteni. U. o.
miszerint = hogy. VIII. Henrik Rómától elvált, miszerint házasságát felbonthassa. U. o.
felett = über Sajnálkozik a felett. U. o.
is – nem = sem. E tekintetben az autonómia is nekik nem elég. U. o.
igekötő. Mennyire tér el ettől areixrath felfogása! U. o.
többesszám, igekötő. A két küldöttség között a hangulat engedékeny. Ez pedig több jelenségekből tűnik ki. (Kitűnik.) U. o.
stil. A legjelentékenyebb jelenség. U. o.
szórend. Aligha nincs igaza őfelségének. U. o.
szórend. A decemberi császárság romjain a köztársaság fog feltámadni és a köztársaság fogja-e nekünk azt beváltani (be fogja-e váltani) amit Napoleon ígért. Hon-estilap. 1867. II. 39.
egy. Egy szövetség Napoleonnal ránk nézve oly merénylet stb. U. o. (A N. való szövetség.)
hibás nyomaték. Ha azoknak volt volna is igazuk. e h. Ha a. igazuk volt volna is. U. o.
többesszám. Minekutána a fővárosban több kormányférfiakkal találkozván (P. Napló. 187– 5195)
szóhasználat. Az erdélyi múzeum egyletének beadott értekezletem. U. o.
szórend. (A németek) az elkülönített állásban soká nem maradhatnak meg, ha csak nem szűnnek meg németek lenni. P. Napló. 5196.
szórend. Vajjon Poroszország olvad-e belé Németországba, vagy. a többi német államot porosszá teszi ? U. o. (teszi porosszá).
igeköt. germ. szórend. Ha egyszer keresztülvitetik, fenntartani fogják akarni. U. o.
szórend. R. úr lemondását el nem lehet fogadni, míg utódja nincs kiszemelve. U. o.
szórend. Mondják, hogy B. úr helyreállítani akarja a valutát. Hon. II. 187, 1867.
germ. A nemzeti bankot kényszeríteni akarja készpénz fizetéseinek fölvételére. U. o.
germ. A tapasztalás megtanított , nem dícsérni a napot leszállta előtt. U. o.
szóhasználat. Az adósság amortisatiója megszüntetnék. U. o.
felett: über. Legtöbbet jajgatnának az ilyen művelet felett az asszonyok. U. o. (Megvertek, a felett jajgatok.)
germanizmus. Ezen kedvelt kötvények alpari körül kelnek el (=a búza most 5 Ft-on kél el). U. o.
felett = on, en. E felett most alkudoznak.
nem-e ? Azok a hírek nem-e csak az ujságírók fantazmagóriái? U. o.
az. Oly embriószerűek azok, hogy hajlandók vagyunk azokat hírkovácsolásoknak tartani. U. o.
a =azt a. A P. Napló megtehetné a közönségnek a szívességet.
szóhasználat. A valódi tényállást kipontozni (kinyomozni). U. o.
mi = mely. A híreket, mik ezen hivatal hatásköre iránt szárnyaltak, annak idején regisztráltuk. U. o.
szóvonzat. Magyarország a közös terhekhez közrejáruland. U. o.
germanizmus. Az utolsó években. U. o. (a közelebbi).
elkelt. germ. A forgalom jelentéktelen volt: eladatott mintegy 8000 m búza. U. o.
felrugtatni. Egy esős nap képes volt a liszt árát felhajtatni 76 frankra. U. o.
időzni. E hídon az időzés tilos. (Városliget.)
n
Jegyzet – ,,
Városliget
Budapest
“: nyilván a
Városliget
Budapest
ben látott ilyen fölirású táblát
A.
Arany János
birtokviszony. Jegyzék a biztosítékképpen letett értékpapíroknak. (Magyar Ált. Hitelbank.)
n
Jegyzet – „Magyar ált. hitelbank": nyilván a nevezet pénzintézet valamely hirdetményéből való a kiírt részlet
birtokviszony és össetétel. Bútorok eladás. Kohn M. szőnyegek raktára stb. (Passim a címtáblákon.)
n
Jegyzet – „passim”: szórványosan, több helyen: ti több cégtáblán is olvashatók ily hibás fölírások.
germ. pleonazm. Tovább folytatni; előre haladni stb. Passim.
n
Jegyzet – ,,germ. pleonasm.": germanizmus, németesség s pleonazmus, szószaporítás is van e kiírt részletben
Viehstand. Marha állapi könyvek (matrikulák) fogván életbeléptetni. ,,B. P. Közlöny” II. 29. 186.
n
Jegyzet – ,,Viehstand”: marhaállomány.
factitiv = passiv. A tulajdonjogot bizonyítólevél az egészségi bizonyítványtól megkülönböztessék. U. o.
n
Jegyzet –,,factitiv – passiva": műveltető ige van itt szenvedő értelemben.
factitiv = passiv. Az egészségi bizonyítvány csak bizonyos helyre szolgáltathatván ki U. o.
infinit. = -ás, -és A vásári bizottságok felhatalmaztatnak a bizonyítványt meghosszabbítani. U. o.
az. A lebunkózás kérdése hosszú tárgyalásra adván alkalmat, az végre akként intéztetett e . . U. o.
. hogy annak elrendelése a járványbizottmányok belátásától függesztetett fel. U. o.
factitív = passiv. A vesztegintézetek szüntessenek meg.
factitív = passiv. Nyolc lovasezred fel fog oszlatni. (Hon.)
Syntax. Ausztria ily szervezése nem sodorná-e Magyarországot is veszélybe? Okvetlenül sodorná. P. Napló.
 
 

Megjegyzések:

A nyelvhelyességi vétségek e listáját
A.
Arany János
láthatólag 1867-ben vetette papírra, gyűjtötte össze újságolvasás és séta közben. Írásai között megmaradtak a lapok, melyekre feljegyezte őket s 1878 nyarán ezeket is átadta Simonyi Zsigmondnak egyéb közlésre szánt vagy inkább átengedett jegyzeteivel együtt. Ezek mégis közöletlenek maradtak akkor s csak a Nyr 1898–99-es évfolyamában jelentek meg ( Nyr 1898. 504–508. l., 1899. 17– 18. l.),
Simonyi
Simonyi Zsigmond
következő lapalji jegyzetével: ,,Ez a Tallózás még azokból a jegyzetekből való, melyeket Arany János 1878-ban adott át a M. Nyelvőrnek. Ez a rész akkor nem jelent meg, alkalmasint azért, mert csak rendezetlen alkalmi jegyzetekből áll. Most mégis közöljük, hogy el ne vesszen e ,tallózás', mely szintén mutatja, mily aprólékos gondot fordított Arany János az irodalmi nyelvhasználat megfigyelesére. A szerk." – A szóban forgó lapok közül ,,P. Napló": Pesti Napló ekkor a Deák-párt lapja volt, s Kemény Zsigmond volt a szerkesztője; a Tisza-párti Hon-t
Jókai
Jókai Mór
szerkesztette, a ,,B. P. közlöny"-t: a Budapesti Közlönyt, a kormány félhivatalosát pedig Salamon Ferenc.