X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Arany János Összes Művei X. kötet. Eredeti szépprózai művek, szépprózai fordítások, kisebb cikkek, tanulmányok, iskolai jegyzetek

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei X. kötet
Alcím: Prózai művek 1.
Dátum: 1962
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 9630500396
Szerkesztő: Keresztury Dezső
Sajtó alá rendező: Keresztury Mária
Lektor: Barta János

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország
Lelőhely: Kecskemét
Intézmény: Kecskeméti Állami Levéltár
Azonosító:
A kézirat leírása:
History:
Kézirata a Kecskeméti Állami Levéltárban.

Keletkezés:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: tanulmány

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

A töredék szöveget egy aláírás nélküli cikk írója tette közzé az Irodalomtörténeti Közlemények VIII. évf. 119—121. lapján, 1898-ban; a 7 §. második strófája híján. Kiadásunk a kéziratot követi.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A töredék nyilvánvalóan a költő verstani tanulmányaival egyidőben keletkezett. Közzétevője ennyit ír róla: „. . .
Arany
Arany János
kezével egy 4rét levél mindkét oldalára van írva. Volt-e folytatása vagy nem haladt tovább az összeállítás? nem tudjuk. Méltó párja lett volna
Arany
Arany János
amaz értekezésének, mely először az 1856. évi N.-Kőrösi Értesítőben, azután az Új Magyar Muzeumban s utóljára prózai dolgozatai élén jelent meg. Annyit mondhatunk róla, hogy legkésőbb szintén 1855|6-ban készült." ( Irodalomtörténeti Közlemények VIII. 19.1.) Az Arany-kutatás azóta sem foglalkozott a sajnos túlságosan is rövid töredékkel, amely pedig nem érdektelen bizonyítéka annak, hogy a költő nem csupán a ritmusban és rímben kereste a magyar vers idomának jellemzőit, hanem az összetettebb formákban is.
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
14. A RIMEZETT VERSALAKOKRÓL  
  I. §., Rimezett versalakjaink, mind a verslábak számát, s minőségét illetőleg, mind a hosszabb s rövidebb, több vagy kevesebb sorok egybekapcsolását vévén tekintetbe, a végtelenségig különbözők. Mindazáltal nem lesz fölösleges, a legszokottabb, a legkellemesebb formákat itten egybeszedve, előadni. — A rimes alakok részint idegenek, azaz más néptől kölcsönzöttek, részint a magyar népi dalokban, s ezek dallamaiban feltalálhatók. Lássunk mindegyikről. —  
  2. §. Idegennek látszik mindazon versalak, ami népi dalainkban s énekeinkben meghonosítva nincsen, hanem csupán iróink vették fel, követvén bennük a külföldi formákat. Mint lábak az idegenek közé számíthatók, amelyek egyenetlen tactusra lejtenek, mint a jambus, vagy trochaeus stb. Mint sorok, amelyekre magyar dallamot szerzeni nem lehetne, mint versszakok (strofák) mind, amelyekben ölelkező, vagy keresztrim van, mert az ilyeneket dallamaink természete nem türi.  
  3. § Az illy alaku vers rendszerint jambusokban szökik vagy trochaeusban leng, néha dactylusok, felütéssel, mely felütés már magában is idegen. Ám használjuk, miután már bevettük őket, magasabb (nem népies) költészetben: de kívánatos, hogy népi formáink ott is hova elébb meghonosuljanak, mert csak akkor lesz költészetünk igazán nemzeti.  
  Egy sorra két lábnál, — legalább is négy szótagnál — kevesebbet venni oly gyermekes játék volna, mi kivül esik a költészet határán.  
 
 
 
Mi kék
 
Az ég
 
Mi zöld
 
A föld:
 
 
 
Petőfi
Petőfi Sándor
nél van ugyan, de ő sem képes vele egész dalban megküzdeni. — Kezdjük tehát az olly sorokkal, melyekben négy szótag van: — Lehet ezekben a rim páros, kereszt, vagy ölelkező. Példák:  
  1.  
 
 
 
A nap lement
 
Eljött a csend,
 
Szellő üzött
 
Felhők között
 
Merengve jár
 
A holdsugár.
 
 
 
Petőfi
Petőfi Sándor
.  
  2.  
 
 
 
Mint rom felett
 
A holdsugár:
 
A képzelet
 
Merengve jár.
 
 
  3.  
 
 
 
Mint rom felett
 
A holdsugár:
 
Merengve jár
 
A képzelet.
 
 
  Ugyanez vegyülhet különböző sorokkal, mint:  
  4.  
 
 
 
Szent Kleofás!
 
5. Milyen karaván!
 
4. Mi volna más
 
5. Mint oláh cigány.
 
 
 
Petőfi
Petőfi Sándor
.  
  5.  
 
 
 
4. Én nem perlek,
 
4. És nem merlek
 
7. Igaz birám vádolni
 
4. Ha elkezded
 
4. Itéleted
 
7. Én rajtam gyakorolni.
 
 
  Templomi ének.  
 
 
 
4. Mi lelt megint
 
6. Szivem te nyugtalan
 
4. Ezer bajom
 
6. Van veled untalan.
 
 
 
 
 
4. Könnyü neked,
 
6. Könnyü kötődni benn:
 
4. Künn a világ
 
6. Koránt sem ugy megyen.
 
 
 
Tompa
Tompa Mihály
.  
  Jegyezzük meg, hogy a 2. és 4. számuban elég ha csupán a második, s negyedik sor rimez, a 3. számuban, ha csak az első és negyedik. Mindenik forma nehéz, alkalmatlan, ha a rimekből el nem hagyunk. Legkedvesebb az 5. szám alatti, bár magyarban még ritkán használtatott.  
  4. §. Öt tagu sorokban, tisztán, költeményt nem igen imak, rendesen vegyitik:  
  I.  
 
 
 
5. Hévvel szerettem
 
4. S im szenvedek
 
5. Keblemben dulnak
 
4. Hő érzetek.
 
 
 
Bajza
Bajza József
.  
  2.  
 
 
 
4. Hogy Mancával
 
5. Jártam egyszer igy
 
8. Mért pörölsz rám nagy csatával?
 
5. Mért vagy olly irigy?
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.  
 
 
 
3. 5. Életem mái
 
5. Komor órái
 
6. Hány ezer bu s átok
 
5. Jöve reátok! —
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.  
  Legszokottabb a „Hévvel szerettem" formája, melyben az 1. és 3. sor nem rimez.  
  5. §. Kedvesebb vegyületek származnak a 6 tagu sorral. Magában kevéssé használják, elegyitve, mint fokozva
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
nál; minden sorban rim:  
 
 
 
6. Földiekkel játszó
 
5. Égi tünemény
 
6. Istenségnek látszó
 
5. Csalfa vak remény.
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.  
 
 
 
6. Kis méhek, kerteken,
 
6. Mezőkön berkeken
 
7. Mit futtok sok veszéllyel
 
6. A friss forrásokra
 
6. Az uj virágokra
 
7. Repkedvén szerteszéllyel.
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.  
  Váltogatva rimes és rimetlen sorok:  
  6—8  
 
 
 
6. Fejlő virágait
 
8. Napkeltekor s nap alkonyán
 
6. Hü gonddal öntözé
 
8. Csergő patakbul a leány.
 
 
 
Tompa
Tompa Mihály
.  
  6—6  
 
 
 
6. Multadban nincs öröm
 
6. Jövődben nincs remény
 
6. Hanyatló szép hazám
 
6. Miattad vérzem én.
 
 
  stb.…  
 
Bajza
Bajza József
.  
  6—5  
 
 
 
6. Mindent elkövettem
 
5. Amit lehetett
 
6. Jó remény fejében
 
5. Hogy majd megszeret.
 
6. Féktelen szilaj volt
 
5. Lelkem mint a tüz
 
6. Melyet a szél meggyujt
 
5. S háztetőkön üz.
 
 
 
Petőfi
Petőfi Sándor
.  
  6—10  
 
 
 
6. Isten házába gyül
 
10. A hívő nép, ujévnek ünnepén;
 
6. Holott forró imát
 
10. A buzgó néppel hiven mondok én.
 
 
 
Tompa
Tompa Mihály
.  
  6—4  
 
 
 
6. Kereszt uton állok
 
4. Merre tartsak
 
6. Ez kelet felé visz
 
4. Az nyugatnak.
 
 
 
Petőfi
Petőfi Sándor
.  
  6. §. Hét tagu sorokat mind vegyités nélkül, mind különböző vegyületben irnak.  
 
 
 
7. Ha meghalok, se bánom
 
7. Ugy sincs engem ki szánjon:
 
7. Koporsómra boruljon
 
7. Végig végig sirasson.
 
 
  Népdal.  
 
 
 
8. Árnyas völgynek kutfejéből
 
7. Szende forrás csörgedez
 
8. Büvös habja andalitón
 
7. S oly epedve zengedez
 
4. És a kutfő
 
4. Dobban dobban
 
4. És a hullám
 
4. Lobban lobban
 
7. Benne hő láng gerjedez.
 
 
 
 
 
7. Magyar hölgynek születtél
 
6. Áldd érte sorsodat,
 
7. Magyar hölgynek születni
 
6. Nagy és szép gondolat.
 
 
 
Garay
Garay János
.  
 
 
 
7. Verselők, felöletek
 
7. Hirdetik, hogy bennetek
 
6. Lakna istenség
 
7. Akinek lehellete
 
7. Bennetek lángot vete
 
6. S lelketekben ég.
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.  
 
 
 
7. Oh Lilla Lilla! halld meg
 
6. Kellő hatalmadat:
 
7. Mely'k isten adta, valld meg
 
6. Illy bájos ajkadat.
 
 
 
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
.