Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 A Földhitelintézet egy 1881. évi, eltépett levelének üres helyén, ceruzával; autográf (?V1945) Keletkezés 1881 (lásd *K1), . A versben megfogalmazott „tanulság” valójában maga is egy könyv ösztönzését mutatja; Ercsey Sándornak 1875. szept. 28-án írt levelében utal rá: „Az én »doctor-könyvem« (mely azonban mindenféle »doktorozásnak« ellensége) azt mondja, hogy az ember, bizonyos korban, ne igyekezzék már magát »edzeni«, csak conserválni.” ( AJÖM XIX., 340–341.) Az említett „doctor-könyv”: Az egészség négy könyve. Bock Ernő Károly lipcsei boncztanár után a magyar nép szükségeihez alkalmazva. Pest, Ráth Mór kiadása, 1865 (az AJÖM XIX . adata; a könyv vonatkozó megállapításait lásd ott, 779. – a könyvet nem tudta azonosítani, lásd Voinovich 1938, 325.). Grósz Emil szerint „nem mulasztott el semmit, midőn kizárólag szemeinek kímélésére szorítkozott s a természetre bízta gyógyulását”. ( Grósz 1900, 442.) már egy évtizeddel korábban írt olyat Tompa Mihálynak, hogy „Barátom, az egész orvosi tudomány nem ér egy pipa dohányt”. Mint írja, egyik pesti ismerősük „leányát – szívtágulásban – kisententiázták a tavaszszal, hogy vége; apja falura küldte: és most az a hir róla, hogy vígkedvű, kövér, egészséges mint a makk.” (1866. aug. 20. [19.], AJÖM XIX., 35.) szembetegségéről lásd Ex tenebris, Keletkezés. Szeme, egy 1880-as levelének tanúsága szerint, azóta tovább gyengült: „Szembajom (…) nagy fokú rövidlátás mellett, a látó ideg oly nemű meggyengülése, hogy bár első pillantásra (közelről) mindent tisztán látok, a másik perczben már feszül, fáj a szem, a betű elhomályosodik, el is enyész, a mellett apró tárgyakat dupla, tripla stb. árnyékkal látok”. (Levele Duka Tivadarnak, 1880. márc. 2.; AJÖM XIX., 461.) A természet működését felülbírálni szándékozó tudóskodás elutasítása révén a vers rokon a Semmi természet! című verssel (1877).