X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Sejtelem

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: HV 1888, 440

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 440. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 176.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Keletkezés
 
1881 (a HV 1888 datálása szerint),
Bp
Budapest
.
AJ
Arany János
Tóth Endrének szóló levelében már két évvel korábban ezt írta – a Toldi szerelmére vonatkozóan: „Jól tudom, hogy e példátlan hosszu időn át, annyi féle benyomás, hangulat stb alatt keletkezett munka nem lehet egyöntetű, de miután fele már megvolt, ezt az egyet legalább nem akartam töredékben hagyni, mint annyi mást.” (1879. dec. 9., AJÖM XIX., 450.; a Toldi szerelme 1879 őszén jelent meg.)
Voinovich
Voinovich Géza
az AJ-életrajzban az 1881-ben újra elővett Csaba-trilógiával hozza összefüggésbe ( Voinovich 1938, 335.), az AJÖM VI . jegyzetében a Toldi szerelmével (254.). A Toldi szerelmének befejezését illető kételyekkel kapcsolatban lásd még: [Nincs már széna…], Toldi II. részéhez, Gyöngyösiád. A HV 1888 is a Toldi szerelmével köti össze, amennyiben a Toldi II. részéhez és a Gyöngyösiád című versek közé iktatja.
Arany
Arany János
a „keverék-mű” esztétikai fogyatkozásait először az utólagos javításokkal kapcsolatban vetette föl, 1855-ben (lásd Bevezetés a Jegyzetekhez, Az alapszöveg megállapításának szempontjai).
 
Kritikatörténet
 
Szörényi László a töredékversek teljesértékűsége mellett érvelve írja: „A töredékesség előnyeit a később kiegészített keverék-művel szemben javallja a Sejtelem [Ifjúkori munkát…].” ( Szörényi 1972, 247.) Lásd még: Nacsády 1978, 16.
 
Fordítás
 
Német: Ahnung (Géza Engl) = Arany 1982, 129.; ua.: Arany 1984, 80.; ua.: http:// www.mek.iif.hu
 
Hangfelvétel
 
Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Szacsvay László, 0’ 23”
 
Sejtelem  
[Ifjúkori munkát…]  
 
  Ifjúkori munkát öregen ne végezz
n
Jegyzet
Ifjúkori munkát öregen ne végezz
utalás a Toldi szerelmének elhúzódó megírására; lásd Keletkezés, ill. Toldi II. részéhez, Magyarázatok, [cím]
,
  Ha akarod hogy jól menjen sora véghez,
  Mert a keverék-mű a fejedre támad,
  Inkább töredéknek maradjon utánad
n
Jegyzet
Inkább töredéknek maradjon utánad
AJ
Arany János
rendszerint önmagát elmarasztalva nyilatkozott arról, hogy műveinek nagy része töredék maradt; erre vonatkozó nézeteinek változásáról az En philosophe című (ugyancsak 1881-es) vers 2. vsz.-a tanúskodik. [A töredék esztétikai jelentőségéről Németh G. Béla szólt részletesebben, a Még ez egyszer… (kötetünkben: Czímtelenűl) című vers kapcsán, lásd ott, Kritikatörténet]. A Toldi szerelmét illetően ennek előszavában vetette föl, hogy esetleg jobb lett volna töredékben hagyni e művét: „Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!” ( AJÖM V., 8.)
.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1881
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1881)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 440
 
 
 
 
Sejtelem  
[Ifjúkori munkát…]  
 
  Ifjúkori munkát öregen ne végezz
n
Jegyzet
Ifjúkori munkát öregen ne végezz
utalás a Toldi szerelmének elhúzódó megírására; lásd Keletkezés, ill. Toldi II. részéhez, Magyarázatok, [cím]
,
  Ha akarod hogy jól menjen sora véghez,
  Mert a keverék-mű a fejedre támad,
  Inkább töredéknek maradjon utánad
n
Jegyzet
Inkább töredéknek maradjon utánad
AJ
Arany János
rendszerint önmagát elmarasztalva nyilatkozott arról, hogy műveinek nagy része töredék maradt; erre vonatkozó nézeteinek változásáról az En philosophe című (ugyancsak 1881-es) vers 2. vsz.-a tanúskodik. [A töredék esztétikai jelentőségéről Németh G. Béla szólt részletesebben, a Még ez egyszer… (kötetünkben: Czímtelenűl) című vers kapcsán, lásd ott, Kritikatörténet]. A Toldi szerelmét illetően ennek előszavában vetette föl, hogy esetleg jobb lett volna töredékben hagyni e művét: „Érdemes volt-e a fáradságra s nem jobb lett volna-e a töredéket »nagyreményű és sajnálatos« töredéknek hagynom: azt már te fogod megítélni nyájas olvasó!” ( AJÖM V., 8.)
.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1881
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1881)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 440