X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Hoc erat in votis

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: HV 1888, 522–523

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 522–523. (Forgácsok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 165–166.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Keletkezés
 
A HV 1888 datálása szerint 1878 körül;
Bp
Budapest
. Azon versek csoportjába tartozik ([Szülőhelyem…], Szülőföldemhez, Ártatlan dacz, Leányomhoz, Epilogus, Ének a pesti ligetről), amelyek a Nagyszalontára való visszavonulás gondolatával foglalkoznak. (Részletesebben lásd [Szülőhelyem…], Keletkezés).
 
Kritikatörténet
 
Szörényi László kulcsversként értelmezi a költeményt:
AJ
Arany János
költészetfelfogása, úgymond, „kezdetben telivér romantikus volt. Akárcsak a görög kultúra iránt lelkesedő, a mindenséggel való egységben – Isten panteisztikusan felfogott életében – felolvadni vágyó
Hölderlin
Hölderlin, Friedrich
, ő is a költészetet tartotta a minden filozófia fölött álló legnagyobb bölcsességnek
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
. Azonban tényleges költővé a politikai »kicsapongások«-on érzett bosszúságai tették, s a legnagyobb költőket később is csak történetfilozófiai vonatkozásokban merte kapcsolatba hozni az Istenséggel (Dante). »Álmai«, amelyekből más körülmények között töretlen költészet fakadhatott volna, így leszorultak a porondról, de a sokszori panasz iróniája alól is felsírnak, eredeti természetükben. (Pl. Ősz végén, Toldi szerelme VI. 27., Csaba előhang, Bolond Istók II. 17.)” Itt idézi a vers 16–19. sorát, majd megállapítja: „Költészete a világot kettészakította »valóságra« és »álomra«. Ez a koncepció viszont nemcsak idegen a romantikától, hanem szöges ellentétben áll vele.” ( Szörényi 1972, 235–236.)
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
Hoc erat in votis
n
Jegyzet
Hoc erat in votis
(Latin): ez volt vágyaimban.
Horatius
Horatius, Quintus, Flaccus
: A szatírák második könyve, 6, a vers első szavai. A vers első három sora: „Erről álmodtam mindig: kicsi, egyszerü birtok, / hol házam mellett kert s csörgedező patakocska / s mindezeken kívül kicsi erdő volna.” (Bede Anna ford.)
Hoc erat in votis
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Hoc erat in votis
n
Jegyzet E czím Horatius egyik satírájának (Lib. II. Sat. 6.) kezdősora.
n
Jegyzet Arany László jegyzete
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523
 
 
 
  Ez volt vágyam netovábbja,
  Hogy ne légyek senki bábja.
  Kötelesség vampyr
n
Jegyzet
vampyr
itt: vérszívó, élősködő
vádja
  Ne háljon mindig velem;
  Gondolám, majd egy kis birtok
  Vételére pénzt szorítok,
  Ott el-űltetek, s el-irtok;
  Új erőért, mívelem.
  A csatából, bár nyomorral,
  Fél-kézláb, de ép gyomorral
  Hazatérni – győzelem.
 
 
  S bárha nem lesz rajta kastély,
  Kenyerében sem kakastéj
n
Jegyzet
Kenyerében sem kakastéj
A kakastej (Ornithogalum) a liliomfélék közé tartozó, apró, fehér virágú, tavaszi hagymás fű, Mo.-n nyolc faja honos. Nevét onnan kapta, hogy ha leszakítják, vagy madár megcsipkedi, fehéres, tejszerű nedv szivárog belőle. A TESz szerint további jelentései: ’víz’, ’rendkívül ízletes ennivaló’ (ezt összefüggésbe hozza a madártejjel), ’a tojás szike’, ’fecstej’. A kakastejjel sütött kenyér a magyar népmesék gyakori motívuma; előfordul a Merényi László gyűjtötte A szegény ember tizenkét fia című mesében („Az anyjuk aztán mindegyik fia számára kakastejjel sütött tarisznyát”, Dunamelléki eredeti népmesék, összegyűjtötte Merényi László, Pest, Heckenast Gusztáv, II., 1864, 73–92.: 75.), ill. Petőfi Sándor Az apostol című művében („holnap kapsz kenyeret, / Kakastejjel sütött fehér cipót”, 2, 15–16. sor).
;
  Sőt kopasz nyár, zord
havas tél
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
havastél
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523
 
  Több mint tavasz és zefir
n
Jegyzet
zefir
Zephyros: szélisten; a nyugati szél megtestesítője a görög mitológiában
:
  Semmi légvár! semmi ábránd,
  Mi a jelenből tovább ránt,
  S űzve tarka szép szivárványt
n
Jegyzet
űzve tarka szép szivárványt
a hiú ábránd képe már
AJ
Arany János
1851-es, A gyermek és szivárvány című versében
  Mindig a jövőbe sír!
  Boldog az
n
Jegyzet
Boldog az…
a Mint egy alélt vándor… című 1852-es vers reminiszcenciája („Jártam a jelenben, éltem a jövőben. / Idegen város volt a jelennek perce, / Ahol meg sem áll az útas átmenőben, / Még körül sem néz, mert az ő célja messze.”)
, kit a ma-hozta
  Örömétől meg nem foszta
  Sem a holnap, sem a hír.
 
 
  Nézni – oh, mint egykor régen –
  A mi szép van földön, égen;
  Boldog első gyermekségem
  Otthonos vidékeit; –
 
  ....................................  
  ....................................  
 
[szerkesztői feloldás]
1878 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1878 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523
 
 
 
X (Close panel)Verzió: II : HV 1888, 522–523
 
Hoc erat in votis
n
Jegyzet
Hoc erat in votis
(Latin): ez volt vágyaimban.
Horatius
Horatius, Quintus, Flaccus
: A szatírák második könyve, 6, a vers első szavai. A vers első három sora: „Erről álmodtam mindig: kicsi, egyszerü birtok, / hol házam mellett kert s csörgedező patakocska / s mindezeken kívül kicsi erdő volna.” (Bede Anna ford.)
Hoc erat in votis
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Hoc erat in votis
n
Jegyzet E czím Horatius egyik satírájának (Lib. II. Sat. 6.) kezdősora.
n
Jegyzet Arany László jegyzete
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523
 
 
 
  Ez volt vágyam netovábbja,
  Hogy ne légyek senki bábja.
  Kötelesség vampyr
n
Jegyzet
vampyr
itt: vérszívó, élősködő
vádja
  Ne háljon mindig velem;
  Gondolám, majd egy kis birtok
  Vételére pénzt szorítok,
  Ott el-űltetek, s el-irtok;
  Új erőért, mívelem.
  A csatából, bár nyomorral,
  Fél-kézláb, de ép gyomorral
  Hazatérni – győzelem.
 
 
  S bárha nem lesz rajta kastély,
  Kenyerében sem kakastéj
n
Jegyzet
Kenyerében sem kakastéj
A kakastej (Ornithogalum) a liliomfélék közé tartozó, apró, fehér virágú, tavaszi hagymás fű, Mo.-n nyolc faja honos. Nevét onnan kapta, hogy ha leszakítják, vagy madár megcsipkedi, fehéres, tejszerű nedv szivárog belőle. A TESz szerint további jelentései: ’víz’, ’rendkívül ízletes ennivaló’ (ezt összefüggésbe hozza a madártejjel), ’a tojás szike’, ’fecstej’. A kakastejjel sütött kenyér a magyar népmesék gyakori motívuma; előfordul a Merényi László gyűjtötte A szegény ember tizenkét fia című mesében („Az anyjuk aztán mindegyik fia számára kakastejjel sütött tarisznyát”, Dunamelléki eredeti népmesék, összegyűjtötte Merényi László, Pest, Heckenast Gusztáv, II., 1864, 73–92.: 75.), ill. Petőfi Sándor Az apostol című művében („holnap kapsz kenyeret, / Kakastejjel sütött fehér cipót”, 2, 15–16. sor).
;
  Sőt kopasz nyár, zord
havas tél
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
havastél
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523
 
  Több mint tavasz és zefir
n
Jegyzet
zefir
Zephyros: szélisten; a nyugati szél megtestesítője a görög mitológiában
:
  Semmi légvár! semmi ábránd,
  Mi a jelenből tovább ránt,
  S űzve tarka szép szivárványt
n
Jegyzet
űzve tarka szép szivárványt
a hiú ábránd képe már
AJ
Arany János
1851-es, A gyermek és szivárvány című versében
  Mindig a jövőbe sír!
  Boldog az
n
Jegyzet
Boldog az…
a Mint egy alélt vándor… című 1852-es vers reminiszcenciája („Jártam a jelenben, éltem a jövőben. / Idegen város volt a jelennek perce, / Ahol meg sem áll az útas átmenőben, / Még körül sem néz, mert az ő célja messze.”)
, kit a ma-hozta
  Örömétől meg nem foszta
  Sem a holnap, sem a hír.
 
 
  Nézni – oh, mint egykor régen –
  A mi szép van földön, égen;
  Boldog első gyermekségem
  Otthonos vidékeit; –
 
  ....................................  
  ....................................  
 
[szerkesztői feloldás]
1878 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1878 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 522–523