X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Semmi természet!

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: K1
  • Szövegforrás III: HV 1888, 43–45

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 43–45. [ AJÖM I., 353.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 510/25r (1–26. sor), 25v (27–38. sor) (alapszöveg) Megjegyzések
 
K1 A cím sorában, a bal margón fekete ceruzával: 24) A margóra írt variánsok kedvéért
AJ
Arany János
nem törölt a szövegben, ezért ezeket csak a szövegváltozatok közt tüntettük fel.
 
Keletkezés
 
1877. aug. 17.,
Bp
Budapest
., Margitsziget. Arany László írja a HV 1888 előszavában, hogy
AJ
Arany János
a KKv -et „hóna alá fogva, elindult vele a sziget néptelenebb útain s háborítatlanul mélázgatott, írva, ha jött az ihlet percze, vagy gyönyörködve a szorgalmas kertész munkálkodásában, a kivel szívesen el-elbeszélgetett. (Ennek emléke a .» Semmi Természet «
 [!]
[sic!]
czímű költemény.)” ( HV 1888, Bevezetés, XX.) A vers zárlatában levont „tanulság” iróniája mögött a Grimm-testvérek –
AJ
Arany János
által is ismert – kategóriái húzódnak meg; szóhasználatukban a népköltészet mint „Naturpoesie” (természetköltészet) szerepel, míg a vele szembeállított Kunstpoesie egyaránt jelent műköltészetet és mesterséges költészetet. A magyar költészetben Petőfi Sándornak A természet vadvirága című versének alapeszméje rokonítható e poétikai felfogással, míg a gúny tárgyává tett szemlélet mögött Toldy Ferenc felfogása sejlik fel.
Toldy
Toldy Ferenc
azzal bírálta a magyar verselést, hogy a költő „érzékére, belösztönére, a’ szerencsés véletlenre, ’s mint mondogatni szeretik, a’ természetre támaszkodva” alkot, így a magyar versritmus nem művészet, „mert ez a’ szépnek törvényeit eszmélve követi” ( Schedel [Toldy] 1844, 251.).
 
Kritikatörténet
 
Veres András szerint „különösen nagy hatással volt
Arany
Arany János
ra a kertmotívum szentimentális értékelése. A természeti egyszerűséghez való visszanyúlás programja együttjárt azzal, hogy a kertet »szabad természet«-nek fogták fel: »olyan legyen – mondja
Addison
Addison, Joseph
–, mintha magától nőtt volna«.
Arany
Arany János
is a természet munkáját félti a »kontár kertész kezek«-től (Egykori tanítványom emlékkönyvébe) vagy a minősítést megfordítva, a „kertész urat” ironizálja, amikor belehelyezkedik annak mesterkélt-művi szemleletébe (Semmi természet!):” – itt idézi az utolsó vsz.-ot. ( Veres 1972, 142.)
 
Semmi természet!  
 
  No, kertész úr, ma szép esőnk volt:
  Éled fű és virág,
  Büszkébben tolja égnek a fa
  Megifjult sudarát
n
Jegyzet
sudarát
sudar v. sudár (fn.): „A növényszárak, különösen a faágak teteje, hegye. Fák sudarai” ( Cz–F )
;
  A levegő tisztán borul ránk
  Mint egy
opál-paizs
n
Jegyzet
opál-paizs
opál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
  Egy-két nap ittasan hever majd
  Az útak pora is.
 
 
  „Hja! lássa
kérem, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
kérem, –
n
Jegyzet , utólag besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
az esőnek
  Örvendjen a paraszt,
  Nem öntöz, – vár buzát az égből
  És kap helyette gazt;
  Én bízom a kannába, csőbe,
  Attól zöldül gyepem;
  Eső!… mit ért az én szakomhoz
n
Jegyzet
szakomhoz
szak: szakma, mesterség, hivatás
?…
  Azt nem szivelhetem.
 
 
  Ha vártam, elmarad; ha sok
volt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
volt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Hét számra meg nem áll,
  S nem mondhatom: no, zárd el a
csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
csőt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Te Janó, te
Mihál
n
Jegyzet
Te Janó, te Mihál
János, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
Mihá
[törölt]
« j »
l!
n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
 
  Tőből kimossa gyenge pástom
n
Jegyzet
pástom
pást: ’pázsit’ ( Cz–F )
,
  Az út iszap, mocsár,
  Virágim dúlva, – felkötözni
  Egy héti munka vár.
 
 
  Ha meg viharral, jéggel indult,
  (Mi nála
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
rossz
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
szokás)
  S fát tördel és ágyat lepaskol:
  Van itt káromkodás.
  Ezért mondom: hogy az eső oly
 
,Tulhaladt pont’ ma már
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Mint főzni a nyilt konyha, – melyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Vesződjék a szamár!” –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
 
 
Lám,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Lám
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
hova jutna a müvészet
  Csak egy
pár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
pár
n
Jegyzet ceruzával aláhúzva, bal m. í.:
fél
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
századig:
  De közbe ront a vad természet
  S belé kontárkodik.
 
 
(1877. aug. 17.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(1877 augusztus)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
 
 
 
Semmi természet!  
 
  No, kertész úr, ma szép esőnk volt:
  Éled fű és virág,
  Büszkébben tolja égnek a fa
  Megifjult sudarát
n
Jegyzet
sudarát
sudar v. sudár (fn.): „A növényszárak, különösen a faágak teteje, hegye. Fák sudarai” ( Cz–F )
;
  A levegő tisztán borul ránk
  Mint egy
opál-paizs
n
Jegyzet
opál-paizs
opál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
  Egy-két nap ittasan hever majd
  Az útak pora is.
 
 
  „Hja! lássa
kérem, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
kérem, –
n
Jegyzet , utólag besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
az esőnek
  Örvendjen a paraszt,
  Nem öntöz, – vár buzát az égből
  És kap helyette gazt;
  Én bízom a kannába, csőbe,
  Attól zöldül gyepem;
  Eső!… mit ért az én szakomhoz
n
Jegyzet
szakomhoz
szak: szakma, mesterség, hivatás
?…
  Azt nem szivelhetem.
 
 
  Ha vártam, elmarad; ha sok
volt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
volt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Hét számra meg nem áll,
  S nem mondhatom: no, zárd el a
csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
csőt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Te Janó, te
Mihál
n
Jegyzet
Te Janó, te Mihál
János, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
Mihá
[törölt]
« j »
l!
n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
 
  Tőből kimossa gyenge pástom
n
Jegyzet
pástom
pást: ’pázsit’ ( Cz–F )
,
  Az út iszap, mocsár,
  Virágim dúlva, – felkötözni
  Egy héti munka vár.
 
 
  Ha meg viharral, jéggel indult,
  (Mi nála
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
rossz
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
szokás)
  S fát tördel és ágyat lepaskol:
  Van itt káromkodás.
  Ezért mondom: hogy az eső oly
 
,Tulhaladt pont’ ma már
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Mint főzni a nyilt konyha, – melyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Vesződjék a szamár!” –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
 
 
Lám,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Lám
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
hova jutna a müvészet
  Csak egy
pár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
pár
n
Jegyzet ceruzával aláhúzva, bal m. í.:
fél
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
századig:
  De közbe ront a vad természet
  S belé kontárkodik.
 
 
(1877. aug. 17.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(1877 augusztus)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
 
 
 
Semmi természet!  
 
  No, kertész úr, ma szép esőnk volt:
  Éled fű és virág,
  Büszkébben tolja égnek a fa
  Megifjult sudarát
n
Jegyzet
sudarát
sudar v. sudár (fn.): „A növényszárak, különösen a faágak teteje, hegye. Fák sudarai” ( Cz–F )
;
  A levegő tisztán borul ránk
  Mint egy
opál-paizs
n
Jegyzet
opál-paizs
opál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
  Egy-két nap ittasan hever majd
  Az útak pora is.
 
 
  „Hja! lássa
kérem, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
kérem, –
n
Jegyzet , utólag besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
az esőnek
  Örvendjen a paraszt,
  Nem öntöz, – vár buzát az égből
  És kap helyette gazt;
  Én bízom a kannába, csőbe,
  Attól zöldül gyepem;
  Eső!… mit ért az én szakomhoz
n
Jegyzet
szakomhoz
szak: szakma, mesterség, hivatás
?…
  Azt nem szivelhetem.
 
 
  Ha vártam, elmarad; ha sok
volt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
volt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Hét számra meg nem áll,
  S nem mondhatom: no, zárd el a
csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
csőt,
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
  Te Janó, te
Mihál
n
Jegyzet
Te Janó, te Mihál
János, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
Mihá
[törölt]
« j »
l!
n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
 
  Tőből kimossa gyenge pástom
n
Jegyzet
pástom
pást: ’pázsit’ ( Cz–F )
,
  Az út iszap, mocsár,
  Virágim dúlva, – felkötözni
  Egy héti munka vár.
 
 
  Ha meg viharral, jéggel indult,
  (Mi nála
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
rossz
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
szokás)
  S fát tördel és ágyat lepaskol:
  Van itt káromkodás.
  Ezért mondom: hogy az eső oly
 
,Tulhaladt pont’ ma már
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Mint főzni a nyilt konyha, – melyen
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
Vesződjék a szamár!” –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
n
Jegyzet kisebb betűvel, a sorok sűrűbben írva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
 
 
Lám,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Lám
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45
 
hova jutna a müvészet
  Csak egy
pár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
 
pár
n
Jegyzet ceruzával aláhúzva, bal m. í.:
fél
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
 
századig:
  De közbe ront a vad természet
  S belé kontárkodik.
 
 
(1877. aug. 17.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(1877 augusztus)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 43–45