Arany János munkái

Megjegyzések:

Keletkezés Az AJÖM VI . jegyzete szerint 1866; . A gyász bénító hatásáról vall Tompa Mihályhoz 1867. aug. 6-án írt levelének alábbi részlete: „a középső Toldi VI.-ik éneke elejére, az ottani Piroskáról a mi nkra térve át, nehány subjectiv vers-szakot irtam anyja emlékezetére: s ez a munka tönkre tette idegzetemet

[törölt]

« , »

úgy, mint már évek óta nem tapasztaltam. Most már pihennem, pausálnom kell, ha még kiheverném ez életben.” ( AJÖM XIX., 110.; az említett versszakok: Hatodik ének, 1–6.; AJÖM V., 110–111.). Fél év múltán elküldi nak a nevezett versszakokat, az alábbi megjegyzéssel: „Ily rámában ohajtottam volna, hogy apai fájdalmam emléke fenmaradjon.” (1868. febr. 14., AJÖM XIX., 160.) Kritikatörténet Szörényi László a Ráchel című vers kapcsán állapítja meg, hogy a nemzeti fájdalom csak kétszeresen tárgyiasító eljárás révén nyerhetett harmonikus megformálást – „gondoljunk csak híres jegyzetére a Juliska emlékezetének kéziratán: »Nagyon fáj, nem megy!«” ( Szörényi 1972, 171.) Kappanyos András szerint „ életművében az az esemény jelenti a feldolgozhatatlan, de mégis feldolgozásra ingerlő tárgyat, amely a tizenkét évnyi hallgatást megnyitja és lírai költői pályáját egészen az Őszikék periódusáig felfüggeszti: lánya 1865 végén bekövetkezett halála. A kudarc belátásának az egész pályán nincs egyértelműbb és megrázóbb dokumentuma, mint a láthatólag nagyobb lélegzetűnek szánt lírai vallomás négy sora után odaírt mondat, »Nagyon fáj! nem megy!« Ez a mondat nyilvánvalóan nem része a versnek, hanem a szerepből való kiesés mozzanatának önkéntelen, performatív dokumentálása. A mondatot egyik kiadás sem hagyja el, noha az általa megvalósított beszédaktus nyilvánvalóan nem esztétikai jellegű.” ( Kappanyos 2018, 129.) Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Schneider Zoltán, 0’ 48”