Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A szabadgondolkodó főiskolai hallgatók baloldali szervezetéről, a Galilei-körről, ennek 1909-től induló, a márciusi ifjak radikalizmusa előtt tisztelgő éves rendezvényéről, illetve Adyval való kapcsolatukról l. a kör 1910-es márc.-i ünnepségére küldött vers, A márciusi Naphoz   jegyzetét. 1911-ben a kör ünnepségére márc. 26-án, a Vigadóban került sor. Ebből az évből fönnmaradt a galileisták elnökének Adyt meghívó levele. „Kedves Ady, a Galilei Kör márciusi ünnepén Önnek kell beszélnie a diákokhoz. Tegye meg: a történelem is megkívánja a magáét. Az ünnep a Vigadóban lesz, március hó 26-án. Itt lehet akkorára? Két-háromszáz koronát megér a diákoknak, esetleg többet is. Ha vers, hát vers. Mindent az Ön akarata szerint. Tegyen meg Ön is valamit azokért, akik annyira szeretik magát. […] Kérem válaszát express, hogy nyugtom legyen nemsokára.” ( Polányi Károly Ady Endrének. Budapest, 1911. márc. 2.; AEL III. 229.) A meglehetősen határozott hangú levélre Ady elveszett választáviratában febr. végén, márc. elején többeknek megírt betegségére hivatkozott, ugyanakkor megígérte, hogy ismét küld egy köszöntő verset. Ezt bizonyítja a kör főtitkárának válasza: „Nagy örömmel és lelkesedéssel olvastuk sürgönyét, melyben márciusi ünnepélyünkre verset ígér. Csak az fáj, hogy nem egészséges és így esetleg személyesen nem ejlenhetik meg az ünnepen. Kívánjuk, hogy minél előbb teljesen meggyógyuljon a mi angy Vezérünk, hogy eljövén Közénk, gyujtó szavával még szentebbé hevítse a harc tüzét azokban, akik a forradalmi eszméket és az Uj Magyarország Költőjét ünnepelve, egy lépéssel előbbre viszik az Ügyet. Még egyszer nagyon köszönjük a beküldendő verset” ( Nagy Lajos Ady Endrének, Budapest, 1911. márc. 8.; AEL III. 231.) Ady márc. 22. és 24. között küldte Párizsból A Tűz márciusát. „Édes jó barátaim, nagybetegen, de mégis megírtam az ígért verset. Ugy gondolom, hogy a Népszavában kell majd megjelentetni.” ( A Galilei-körnek. AEL III. 237.) Márc. 26-án a Vigadóban Székely Artúr megnyitó beszéde után „két művésznő is tolmácsolta Adyt: Forrai Rózsi a Proletár fiú verse című költeményt mondta el, Medgyaszay Vilma az Esze Tamás komája és az Álmodik a nyomor verseket énekelte. Az ünnepély csúcspontja a Párizsból küldött vers volt, amelyet akkor Törzs Jenő mondott el.” (Kende 126.) A vers bővelkedik az Ady-motívumokban. Ilyen az élőhalottság (pl. csak 1910-ből a Hajlongni emerre, amarra, A szerelmetlenség Istenéhez, A föltámadás szomorusága), a költő mártírsága (A krisztusok mártírja, 1901, Egy párisi hajnalon, 1904, Küldöm a frigy-ládát, 1909), a tavasz (pl. A márciusi vénekhez, 1905, Kacag a Föld, 1908), az öntudathiányos szolgai/állati/alvó létezés (1910-ből A fajok cirkuszában, Hajlongni emerre, amarra, Gőzösről az Alföld). A forradalmi tűz erejét írta meg korábban A vörös Nap, A Hadak Útja (1908), A márciusi Naphoz, Itt, a bozótban (1910) versekben. Az életigenlő zárás „határtalan az Élet”-e A Jövendő fehérei (1909) „az Élet szent vidék, / Sokat adhat mindenkinek” képével rokon. A Galilei Kör könyvtára 1913-as kiadásában, amely „Ady Endre három ünnepi verse” mellett beszédeket is tartalmaz, Jászi Oszkár Beszéd a hazafiságról c., ugyancsak 1911-es előadását közli A Tűz márciusá-val együtt. 1958-ban, ugyanezzel a címmel Szokolay Sándor oratóriumot komponált Ady verséből. Magyarázat szík: Sóban gazdag talaj (szikes), az Alföldön többfele megtalálható, növénytermesztésre alkalmatlan. Pontius: Pontius Pilátus judeai helytartó ítélte halálra Jézust, az Újszövetség szerint jobb meggyőződése ellenére. Bővebben l. A száz Pilátus jegyzetében. Irodalom AM II. 159.; Földessy: Amt 173.; Vezér 360.; Király II. 275., 335., 337., 369., 590., 611., 674.; Tamás Attila: Szecessziós természetkultusz és forradalmiság egybefonódásai az Ady-lírában. Irodalomtörténet. 1993. 1–2. sz. 224.