Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezértörténet A VÚ Ady-közléseinek datálási nehézségéről l. Az idegen arcok   jegyzetét. E vers keletkezési idejét Az elsötétült utcán   vers jegyzetében kíséreltük meg beazonosítani. Az ott idézett levél alapján valószínűsíthető, hogy augusztus 12. és 19. közt, a Csorba-tónál keletkezett. Ady itteni időzéséről, hangulatáról, az Adél-szerelem válságáról l. A föltámadás szomorusága   jegyzetét. Az Új versektől a Szeretném, ha szeretnének kötetig igen hangsúlyos szerepet kap Ady költészetében az öröm-motívum. Vezér Erzsébet mutatott rá, hogy „az öröm, mint az élet legfőbb törvénye, egy időre átadja helyét a szomorúságnak.” Ahogy e versből kiviláglik „az öröm mítoszát a szomorúságé váltja fel.” (Vezér 309.) Korábbi hasonló költeménye az 1908-as Csépel az idő. Ady Érmindszentről november 29-én és 30-án is kéri Lajos öccsét, küldje át neki e vers megjelenését. „a Vasárnapi Ujságebli versemet nem küldted.”, „A »Vasárn. Újság«-beli versemet miért nem küldöd? Sürgős.” (AEL III. 155.) Azért sürgeti a verset, mert szülőfalujában ekkoriban állítja össze A Minden-Titkok versei-t: Az Örömtelenség Öröme végül belekerült a kötetbe. A nov. 12-i, miskolci Ny-est (l. Eladó a hajó   jegyzetét) után a helyi lap fölkereste Lévay József költőt, aki e versre hivatkozva szidta a modern irodalmat. „Adyék költészetében nincs semmi rételem, ökörnyálszerű foszlányok úszkálnak benne. Ma is olvastam a Vasárnapi Újságban egy versét Ady Endrének, mely értelmetlenségeknél nem egyéb.” ( Miskolcz lapból idézi EmlAE IV. 565.) Irodalom Benedek II. 160–161.; Földessy: Amt 38., 142.; Király II. 102–103.; 280.