Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
Ady Lajos így ír a vers hátteréről: „Majdnem ilyesféle indítékból fakadhatott.
[Utalás a
Seregesen senkik jönnek c. vers féltékenységből
eredeztető magyarázatára.] Néhány ifjú költő verseskötetét – kivétel nélkül az
Ady-iskolához tartozókét – zajos elismeréssel honorálta az Adyról makacsul
hallgató sajtó. Ugyanily motivumú a »
Türelmetlen jó barátaimhoz« c.
verse is.” (AM II. 190.) Tegyük hozzá még a rokon tematikájú, 1911-es
Bosszús, halk virágének-et: ezek a versek egyaránt Adynak a
fiatalabb, a nyomában jövő új költőkkel szembeni gyanakvó idegenkedéséről
vallanak, amint arról szerkesztőinek írt egyik-másik levele is tanúskodik. Egy
hónappal korábbi dühére Babits szonettei kapcsán l. a
Seregesen senkik
jönnek
jegyzetét. Az
„új félistenektől” – ahogy Osvát fölfedezettjeit hívta (
„Van-e
Osvátnak néhány uj félistene?”, Hatvany Lajosnak, [Párizs, 1910.
febr. 15., AEL III. 28.]) – ekkor is hasonló gőggel határolta el magát,
mint
A duk-duk cikkében 1908-ban. Tetemes különbség viszont, hogy
1910-ben ezt metaforikus, szimbolikus alakítással közölte.
Nem először szemléli magát Ady várban (pl.
Özvegy legények tánca,
1906,
A vár-úr szeméremöve), vagy kapcsolja magához a magasságot
(
Az én magyarságom, 1908,
A Jövendő fehérei,
Vezeklő vigadozás zsoltára, 1909).
A
MTv-ből kimaradt vers.
Magyarázat
„Mea culpa, mea culpa”: Részlet a latin nyelvű római katolikus szentmise bűnbánati
imájából: „Én vétkem, én vétkem”.
Irodalom
AM II. 190.; Földessy: Amt 160., 172.; Vezér
326.; Király II. 325.
Bibliográfiai adatok